„Nemcsak a túlélés a cél, hanem a profit is” – Business Bar Mentorprogram talkshow

Biros Levente Business Bar Mentorprogram talkshowjának vendége volt 2023. február 1-én. A beszélgetés témája a pénzügyi tudatosság volt.

A BusinessBar Mentorprogram azért jött létre, hogy fiatal vállalkozók célzott segítséget kapjanak a vállalkozói úton való elinduláshoz és könnyebben megbirkózhassanak az ezzel járó félelmekkel, bizonytalansággal. A cél, hogy sikeres vállalkozók a tapasztalataik megosztásával segítsék őket, hogy megfelelő ismeretekkel rendelkezve, biztosabb lábakon vágjanak neki ennek az izgalmas, rengeteg felfedezéssel, sikerrel és időnként kudarccal járó útnak. 

Iványi Ildikó: Mi volt az a pont, ahol úgy gondoltátok, hogy pénzügyi tervek, vagy azok módosítása nélkül nem fogtok tudni eredményt elérni?

B. L.: A háztartási gépek forgalmazásával foglalkozó cég, ahol alkalmazottként kezdtem a pályafutásomat, semmilyen formában nem vezette a számait. Mivel a cég hosszú (akár 90 napos) fizetési határidőre kapta az árut, mindig volt pénz a számláján, ezért nem volt feltűnő, hogy a cég egyébként veszteséges. Az egyik első vállalkozói tanulságom lett, hogy hiába van pénz egy cég számláján, a nagy fizetési határidők miatt sok esetben a beszállítók kifizetésére kell fordítani azt az összeget. Így erre a pénzre nem szabad bevételként tekinteni, hiszen tulajdonképpen ez egyfajta kölcsön, melyet a beszállítóktól kapunk. 

Ettől a cégtől aztán egy nagyobb multi céghez kerültem, ahol egy közgazdász volt az ügyvezető, és volt lehetőségem belelátni abba, hogy egy komoly cégnél hogyan működik a számok vezetése. Minden hónap közepén láthattuk az előző hónapról szóló kimutatásokat – ráadásul üzletáganként. Ez volt az a tapasztalás, ami miatt az első vállalkozásomat már eleve úgy indítottam, hogy pontosan vezettem a számokat. 1997-ben mindössze egy pénztárgéppel és egy számológéppel rendelkezett a cégem, számítógépes programokkal még nem dolgoztunk, így eleinte kézzel vezettük a bevételeket és a kiadásokat, hogy nehogy úgy járjak, mint az a háztartási gépekkel foglalkozó cég, amelynek az alkalmazottja voltam.

A pénzügyi táblázatok a tervezésben is segítenek minket. Láthatjuk bennük a szezonalitást, azt, hogy termékkörönként hogyan változik a kereslet, és ez alapján tervezhetünk a következő évre.

I. I.: 2020. márciusától teljesen megváltozott az életünk, hiszen olyan kihívásokkal találták szemben magukat a vállalkozók, amelyekre nem voltak felkészülve, és számos cég csődbe is ment. Mit javasolsz a cégtulajdonosoknak, mit tartsanak szem előtt, hogy át tudjanak vészelni egy olyan nehézségekkel teli időszakot, melyről nem tudjuk, hol van a vége? Mennyire érdemes ebben a helyzetben hitelért folyamodni?

Ez most talán elsőre úgy fog hangozni, mintha leegyszerűsíteni a dolgot. Véleményem szerint ugyanis van jó hitel és rossz hitel. A jó hitel pénzt hoz. A pénzt tulajdonképpen bérelni lehet – ugyanúgy, mint mondjuk egy termet, egy irodát vagy akár egy asztalt. Ha a bérlés számunkra profitot hoz, az egy jó hitel. Ha például arra veszek fel hitelt, hogy előre fizessem a beszállítóimat, és az emiatt tőlük kapott kedvezmény összege nagyobb, mint a hitel kamatáé, akkor az egy jó befektetés, egy jó hitel.

Hasonló a helyzet a tartalékokkal is. A 2008-as válság után, 2009-ben a csőd szélén álltam, mert nem volt tartalékom. Legalábbis pénzügy szempontból. A tartalék azonban nemcsak pénzügyi lehet. Engem a csődtől a kapcsolati rendszerem mentett meg, amire én szintén tartalékként tekintek.

Az, hogy mindig tisztán kommunikáltam mind a bankom, mind a beszállítóim felé, egy olyan bizalmat épített ki bennük velem kapcsolatban, ami tulajdonképpen képes volt megmenteni a vállalkozásomat.

Én pont ezért gondolom, hogy létezhet válságvak vállalkozás. Természetesen ahhoz, hogy egy cég elérhesse ezt az állapotot, tartalékokra van szüksége, de ahogy a fenti példa mutatja, ez ugyanúgy lehet tudásbeli, önismereti (például hogy hogy gondolkodunk munkatársakról és ők mennyire lojálisak hozzánk), vagy éppen kapcsolati tartalék is.

I. I.: Balogh Petya egyik emlékezetes monda jutott erről eszembe: „Ha fejlődök és tanulok, akkor a cégem is nőni fog.” Mi a tapasztalatod, be van kalkulálva a cégeknél az éves büdzsébe a munkatársak képzése, a tréningek vagy a cégvezető fejlesztése, képzése?

B. L.: A 2009-es csődközeli állapot után tudtam, hogy szemléletváltásra van szükségem, és elkezdtem képezni magam. Pálinkás Robi egyik videóját hallgatva talált rám egy nagy felismerés, onnan eljutottam Surányi Ferihez, Wolf Gáborhoz, Avidor Andráshoz. Megismertem számos nagy nevet a szakmában, és elindult egy tanulási folyamat. Legalábbis nálam. Azonban amikor a cégben beszéltem a felismeréseimről, értetlenül néztek rám.

Ekkor jöttem rá, hogy kevés, ha magamat fejlesztem, mert a munkatársak fejlődésére is forrásokat kell fordítani.

Ez nemcsak azt jelenti, hogy a saját szakterületükhöz tartozó tudást kell kapniuk, hanem azt is, hogy rendszerszintű, stratégikus, cégközpontú szemléleteket kell megismerniük. Az OnlineMárkaboltban emellett olyan dolgokat is tanítunk nekik, amelyeket a hétköznapi életben is használhatnak. Ilyenek például a bizonyos kommunikációs stratégiák vagy éppen az önismeret.

Én kevésnek gondolom azt, hogy egy vállalkozó fejleszti magát, ugyanis így egy idő után elfejlődik a kollégái mellett. Éppen ezért a munkatársakat is fel kell hoznunk a saját szintünkre, és egy idő után együtt kell fejlődnünk velük. Mi ezért javasoljuk azt a Szemléletváltóban, hogy a cégtulajdonosok hozzák magukkal a kulcsmunkatársaikat is. Mert ez egy olyan befektetés, amely mindenképpen megtérül, még ha ezt sajnos egyelőre nagyon kevés vállalkozó ismerte is fel Magyarországon.

A tanulásnak azonban van egy komoly veszélye is: a hamis tanítók. Sajnos rengeteg van belőlük, és rendkívül veszélyesek, ugyanis nagyon jól, élethűen és magabiztosan tudnak olyan sikerekről beszélni, amelyeket el sem értek, hanem csak hallottak róluk. Nagyon fontos, hogy ha elkezdünk valakitől tanulni, akkor járjunk utána, ki ő pontosan és mit ért el. Már az Optenből is rengeteget megtudhatunk egy adott vállalkozóról, mentorról és a cégei állapotáról. 

Az elméleti tanítók csak a rózsaszín ködről beszélnek, és nem említik meg a hibákat, nehézségeket, ballépéseket, mert nincsenek meg a megfelelő tapasztalataik. Pedig ezekből sokkal hasznosabb, értékesebb tudást szerezhet az ember.

Olyan ez, mintha valaki, aki még soha nem járt Budapesten kívül, másoktól begyűjtött fél információkra támaszkodva mutatna egy irányt, hogy merre kell Debrecenbe menni, közben pedig Sopron felé kalauzolna.

I. I.: Mit üzensz a vállalkozóknak az elkövetkező évekre?

B. L.: Én azt gondolom, hogy a jelenlegi gazdasági klímában inkább a tapasztalatszerzésnek van most a helye és az ideje. A számos területen mutatkozó munkaerőhiány lehetővé teszi, hogy félévente munkahelyet váltsunk, különböző cégek működésébe nyerjünk bepillantást, és ha elérkezik a következő gazdasági fellendülés, az így megszerzett tapasztalatokat kamatoztatva érdemes belevágni a saját cég kiépítésébe.

Azoknak pedig, akik már vállalkoztak, vállalkoznak, azt javaslom, hogy koncentráljanak az egyediségre. Legyenek egy dologban jók, de abban mindenkinél jobbak! Figyeljenek emellett az árazásra, merjék megkérni azt, ami az általuk nyújtott minőségért jár, hiszen nemcsak a túlélés a cél, hanem a profit is.

A talkshowban elhangzottak főként a Vállalkozói Evolúció alkalmazott, ügyeskedő és mindenes korszakában tartó cégtulajdonosok számára lehetnek igazán értékesek.

Te még nem tudod, melyik vállalkozói korszakban tartasz? Töltsd ki néhány perces, DÍJMENTES tesztünket, hogy megtudd, hol tartasz a Vállalkozó Evolúciójában, és kapj célzott segítséget a vállalkozói elakadásaidra!

Kérdésed van? Írd meg nekünk! 

Töltsd ki az alábbi űrlapot, vagy írj emailt a hello [kukac] szemleletvalto.hu címre!