Meg kell-e menteni minden vállalkozást?

Az elmúlt másfél évben a járvány ideje alatt többször, több helyen találkoztam azzal a kérdéskörrel, hogy miként lehet megmenteni a válság sújtotta vállalkozásokat. Az én véleményem megosztó ezzel a témával kapcsolatban, ugyanis azt gondolom, hogy nem minden vállalkozást érdemes megmenteni. Bemutatom miért.

VállalkozGATó, nem vállalkozó

Alapvető problémának látom jelenleg Magyarországon, hogy rengetegen vállalkozó nem rendelkezik megfelelő habitussal, ráadásul nincsenek jól körülhatárolt, hosszútávú vállalkozói céljaik. A cégükben mókuskerekeznek nap mint nap, ahelyett, hogy magukon és a vállalkozásukon dolgoznának, és a legtöbben nem mernek vagy nem akarnak a cégből való kilépés felé törekedni.

Tapasztalatom szerint komoly hiba még esetükben a szervezetlenség. Egy olyan vállalkozónak a cége, aki nem tud előre tervezni, gyakran fut bele abba, hogy egész évben ad-hoc módon, éves terv és stratégiák nélkül működik, ez pedig folyamatos kapkodást, döcögő, ideges működést okoz. Hasonlóan káros eredményeket hozhat, ha pénzügyi kimutatások híján nem tudják felmérni a cégük teljesítményét.

Sokan az alacsony hatékonyság miatt szép lassan becsúsznak a szürke zónába, trükközni kezdenek a számokkal, a bérekkel. Ezáltal maguk alatt vágják a fát, hiszen nemcsak zsarolás veszélyének teszik ki a céget, hanem fekete pénzek kezelésével a cégből való kilépésüket is ellehetetlenítik. Olyan vállalkozóról is hallottam már, aki eleve azzal a hozzáállással alapította meg a cégét, hogy már az üzleti tervében benne voltak a fekete pénzek, mondván, az ő iparágában nem lehet fehér vállalkozásként megélni. Szerintem azonban ez egy káros hozzáállás. A hatékonyság maximálásával bármelyik iparágban ki lehet váltani a csalást.

A feketén vagy részben feketén való bérezéssel és a nem megfelelő jutalmazással a kollégáikat is eltávolítják maguktól és a cégtől. Munkatársak helyett zsoldosokat tartanak, akiknek nem számít a vállalkozás helyzete. Az ilyen kollégák nem lesznek érdekeltek abban, hogy növekedést hozzanak a vállalkozásnak, ráadásul ha több megbecsülésre vágynak vagy mástól jobb ajánlatot kapnak, gondolkodás nélkül hagyják ott a céget.

Amiben a vakságuk oka keresendő

Természetesen nem az a célom, hogy bárki vállalkozására rásüssem, hogy nem érdemli meg a megmentést. Senki felett nem akarok ítélkezni, hiszen ugyanezeket a hibákat én is elkövettem, amikor negyvenmilliós mínuszba sodortam magamat és a vállalkozásomat. Ebben a helyzetben nekem a szemléletváltás segített. Sok olyan vállalkozó van – és annak idején én is egy voltam közülük –, aki azt gondolja, hogy neki már nincs hova fejlődnie sem emberként sem vállalkozóként. Ezt azonban és hibás hozzáállásnak tartom, és azt gondolom, hogy ebből adódik számos vállalkozGATó hibája is.

Sokan önfejlesztés hiányában csak találgatnak, egy helyben toporognak, elavult módszerekkel próbálják építeni a vállalkozásukat, mentorok és sikerkönyvek helyett idejétmúlt elméleti tudásra próbálnak építeni. Vízió hiányában csak a pénzért dolgoznak, nem innoválnak, így hamar másolhatóvá válnak. Emellett nem mernek nagyot álmodni, hanem kicsiben gondolkodnak. Ezek a folyamatok oda vezethetnek, hogy a saját vállalkozásuk rosszul fizetett alkalmazottjaként két műszakban dolgoznak a cégükben, ahelyett, hogy a cégen dolgoznának.

Gyakori hiba még, ha egy vállalkozásnak nincs cégkultúrája, amely harmonikussá teszi azt. Sajnos itthon gyakran nem elvárás egy cég felé sem a tulajdonos, sem a munkatársak számára, hogy egy olyan környezetet teremtsen minden dolgozónak, ahol nem mint alkalmazottak, hanem mint kollégák, partnerek vehetnek részt a vállalkozás életében, ahol a kölcsönös bizalom, az egyenlőség és a vidámság alapozza meg a vállalkozáshoz fűződő viszonyukat. Ez az a pont, ahol meg kell történnie annak a bizonyos szemléletváltásnak. Enélkül ugyanis egy vállalkozgató nehezen tud rálátni arra, hogy hol és miben kell változnia ahhoz, hogy igazi vállalkozó váljon belőle.

De milyen is egy igazi vállalkozó?

A vállalkozó és a vállalkozgató közötti szakadék nem áthidalhatatlan. Sőt! Én azt gondolom, hogy a vállalkozgatói létből igenis vezet út a vállalkozói lét felé, mégpedig a folyamatos tanulás segítségével. Nekem is az segített kilábalni az elsőre kilátástalannak tűnő helyzetből, amikor mínusz negyven milliós „vagyonnal” rendelkeztem, és éjszakákat remegtem végig a bizonytalanság miatt, hogy képes voltam szembesülni a hibáimmal, higgadtan átgondolni a helyzetemet és nem féltem segítséget kérni.

Természetesen saját magunk mellett a cégünket is fejlesztenünk kell.

Időt hagy magának és a cégének is a fejlődésre, ezalatt megtanul csapatot építeni, folyamatokat szervezni, és felelősségteljes vezetőként ezeknek az élére állni.

Mire egy igazi vállalkozó erre a szintre jut, már megtanulja, hogy a bevételnövelés egyetlen tiszta és eredményes eszköze az lehet, ha növelni tudja a hatékonyságát. Már tudja, hogy nem szabad spórolni sem a marketing költségeken, sem a kollégák bérezésén, jutalmazásán.

Egy igazi vezető etikusan termel profitot, tiszta lelkiismerettel tud tükörbe nézni, és képes egy megbízható csapatra építve olyan szintre emelni a vállalkozását, hogy abból nyugodt szívvel léphessen hátrébb. Amint pedig átadta a vezetést másnak, ő végre azzal foglalkozhat, amivel csak egy bölcs, iparágának csúcsán lévő vállalkozó tud: az értékes gyakorlati tudás átadásával.

Nyissuk fel a magyar vállalkozói közösségének szemét!

Én úgy látom, hogy jelenleg sajnos rendszerszintű probléma sújtja a magyar vállalkozókat. A probléma egyik alapvető forrásának érzem, hogy sokan úgy indítanak vállalkozást, hogy nem céljuk igazi vállalkozóvá válni. Nem akarják fejleszteni magukat, megelégszenek egy közepesen működő céggel, miközben sokkal nagyobb hatékonysággal sokkal több profitot termelhetnének.

Mindeközben ragaszkodnak olyan iparágakhoz, amelyek haldoklanak, nem képesek úgy elengedni vállalkozásokat, mint ahogy például én tettem annak idején a konyhastúdióval, mert az érzelmi kötődés sok esetben felülírja a logikusnak tűnő lépést.

Vízióm, hogy példát mutassak a magyar vállalkozóknak egy etikus, magánéletben is tartalmas, színes, gazdag vállalkozói élethez. Ennek megvalósítására hoztam létre a Szemléletváltók Közösségét. Azt szeretném, ha Magyarországon a mostaninál jelentősen több vállalkozó fejlesztené saját magát és a cégét egy olyan szintre, ahol már nem kell arról beszélni, hogy meg kell-e menteni a cégét.

Az üzenetem, amit szeretném, ha magaddal vinnél:

Itt az idő, hogy megtudd, hol tartasz a Vállalkozói Evolúcióban! Töltsd ki néhány perces tesztünket DÍJMENTESEN, és kapj célzott útmutatást a vállalkozói elakadásaiddal, fejlődéseddel kapcsolatban!